Észrevétlen érzelmi bántalmazás

A gyermekkori traumák felismerése és az azokon való munka azért fontos a szülők számára, mert ez segítheti őket abban, hogy jobb környezetet biztosítsanak gyermekeiknek, és hozzájáruljanak ahhoz, hogy öntudatosabbak legyenek, ami egészségesebb kapcsolatot eredményez az egész családban.

A gyermekkori érzelmi bántalmazás felismerése

Sok ember, akit gyermekkorában érzelmileg bántalmaztak vagy elhanyagoltak, nehezen ismeri fel vagy ismeri el, ezt a tényt. Ennek számos oka lehet.

Ennek egyik oka az, hogy az érzelmi bántalmazás gyakran finom és nehezen felismerhető. A fizikai bántalmazással ellentétben az érzelmi bántalmazás nem hagy látható nyomokat, és alattomosabb is lehet. Ez megnehezítheti a gyermek számára, hogy megértse vagy felismerje, hogy bántalmazzák.

Egy másik ok az, hogy az érzelmi bántalmazás normalizálható. Az érzelmileg bántalmazott gyermekek elhihetik, hogy a velük való bánásmód normális vagy elfogadható. Legtöbbször nincs referenciájuk az egészséges kapcsolatokhoz, és nem veszik észre, hogy tapasztalataik nem normálisak.

Ez azért nagyon veszélyes, mert ha azt gondolja valaki, egy amúgy bántalmazó magatartásról, hogy az normális, a saját gyermekével szemben is normálisnak ítélheti meg, hiszen esetleg nem ismer mást, és ezzel akaratlanul is továbbörökíti a traumát.

Íme néhány jel, amely arra utal, hogy egy személy érzelmi bántalmazást élt át gyermekkorában. Rád mennyi igaz ebből?

• Nehéz bíznia másokban
• Nehézségekkel küzd az egészséges határok felállítása és fenntartása során
• Nehézségei vannak az érzelmekkel és az érzelmek szabályozásával
• Folyamatos kapcsolati nehézségei vannak
• Nehézségei vannak az önértékeléssel és az önbecsüléssel
• Negatív énkép és értéktelenség érzése, bűnösség és/vagy tehetetlenség érzése
• Érzések vagy gondolatok kifejezése nehezére esik
• Fél, hogy nem tetszik egy szülőnek vagy gondozónak, egyéb feletteseknek
• A barátok vagy a társadalmi kapcsolatok hiánya jellemzi
• Korábban zaklatták vagy marginalizálták
• Érzelmileg elhanyagoltnak érzi magát
• Érzelmileg manipulált vagy irányított múltja van
• Nincsenek vagy nagyon hiányosak a gyermekkori emlékei

Fontos megjegyezni, hogy ezeket a jeleket más tényezők is okozhatják, és nem mindig könnyű megállapítani, hogy egy gyermeket érzelmileg bántalmaztak-e. Ha azonban egy ember a fenti listából több jelet is mutat, fontos, hogy fontolja meg az érzelmi bántalmazás lehetőségét, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy megkapja a szükséges segítséget.

Szerencsére manapság már nagyon sok szakember foglalkozik a kérdéskörrel, így bizonytalanság esetén erősen ajánlott a véleményük kikérése.

A gyermekkori érzelmi bántalmazás tényének elfogadása

Ezenkívül a legtöbb embernek, akit gyermekkorában érzelmileg bántalmaztak, nehézségei támadhatnak abban, hogy megbízzon saját észlelésében és emlékeiben. Előfordulhat, hogy ezek az emberek magukat hibáztatják a bántalmazásért, és képtelenek felismerni, hogy nem hibáztak. Azt is nehezen tudják elfogadni, hogy a szülő vagy gondozó egyáltalán képes lenne a bántalmazásra. Sokkal könnyebben hiszi el egy gyerek, hogy Ő a hibás, mintsem hogy azt feltételezze a szeretett szülő az, akitől az élete, túlélése függ. És ez a hit annyira megszilárdul, hogy felnőttkorban is megdönthetetlennek tűnik.

Végül néhány ember egyszerűen nem akarja elhinni, hogy gyermekkorában érzelmileg bántalmazták, mert nehéz és félelmetes lehet elfogadni és feldolgozni a traumát. Fájdalmas és nyomasztó lehet szembenézni a bántalmazással és annak hatásaival. Ez arra is késztetheti őket, hogy megkérdőjelezzék múltjukat és kapcsolataikat.

A veszélye ennek az, hogy a félelem, ami abból ered, hogy felszínre törnek azok a rég elnyomott érzések, amiket akkor gyerekként kezelhetetlennek, elviselhetetlennek érzett az egyén megbénítja a jelenét is. Holott a puszta tény az, hogy már akkor is túlélte őket, és azóta biztosan fejlődött az érzelmi szabályozás terén is és már közel nem olyan hatalmasok ezek az érzések.

Hogyan is lehet ezt hatásosan képekkel kifejezni?

Sokan érzhettek már úgy félnőttként, hogy amikor meglátogattak egy helyet, amit utoljára gyerekként láttak (játszótér, régi ház, óvoda épülete) egyszerre ráébredtek, hogy valójában mennyivel kisebb az, mint ahogy az emlékeiben élt.

Az érzésekkel is ugyanez a helyzet. Amitől félnek, ma már közel nem olyan pusztító erejű, mint ahogy anno megélték, de a félelem ettől nem csökken, sőt sok esetben nő. Ezért nehéz egyedül még a gondolattal is megbirkózni, hogy a mélyére ássanak a dolgoknak.

Kinek van erre ideje?

Nekem sokszor az volt a problémám azzal, hogy szembe nézzek a gyerekkori démonaimmal, hogy azt éreztem, nincs elég időm rá, nem engedhetem meg magamnak, hogy én összeomoljak, így továbbra is a szőnyeg alá söpörtem a problémáimat.

Ma már tudom, hogy az öngondoskodásra és az énidőre hogyan lehet anyaként is időt teremteni és ha ez téged is érdekel, akkor az Anyatérkép önmagadhoz hangoskönyv és a hozzá tartozó ajándék Énidőteremtő videó kurzus pont neked való!! Kattints!

A gyerekként érzelmileg bántalmazott szülők nehézségei

Fontos, hogy a szülők felismerjék gyermekkori traumáikat, és dolgozzanak azokon, mert a megoldatlan traumák hatással lehetnek a szülői képességeikre. A traumák érzelmi és pszichológiai problémákat okozhatnak, amelyek hatással lehetnek az egyén kapcsolataira és stresszkezelési képességére, ami viszont hatással lehet a gyermeknevelésre.

Például annak a személynek, aki gyermekkorában érzelmi bántalmazást élt át, nehézségekbe ütközhet az egészséges határok felállítása és fenntartása, vagy bizalmi és kötődési problémákkal küszködhet, ami befolyásolhatja azt a képességét, hogy egészséges kötődést alakítson ki gyermekével. Ezenkívül a traumát átélt személynek nehézségei lehetnek az érzelmek szabályozásában, ami kihívást jelenthet gyermeke szükségleteire nyugodt és következetes módon válaszolni.

A gyermekkori traumák kezelése a szülőknek is segíthet megtörni a bántalmazás körforgását, mivel előfordulhat, hogy saját szüleiktől tanulták meg a bántalmazó viselkedést. Traumáik kiváltó okainak megértésével és az egészséges megküzdési mechanizmusok elsajátításával a szülők jobb környezetet biztosíthatnak gyermekeik számára, egészséges hozzáállásra, egészséges kommunikációs és megértési módra nevelhetik őket.

Továbbá a gyermekkori traumák kezelése a szülők öntudatosabbá válását is elősegítheti, ami hozzásegítheti őket ahhoz, hogy érzékenyebbek legyenek gyermekük szükségleteire és érzelmi állapotára.
Ez pozitívabb és egészségesebb kapcsolathoz vezethet a szülő és a gyermek között.

Gyógyulás a gyermekkori érzelmi bántalmazásból

Fontos emlékezni arra, hogy az érzelmi bántalmazásból való gyógyulás egy folyamat, és időbe telhet. A bántalmazás felismerésével, szakember segítségének igénybevételével, valamint az érzelmi bántalmazásról és annak hatásairól szóló információk felkutatásával az egyének megkezdhetik a gyógyulást.

Néhány példa a gyermekkori traumák egészséges megküzdési mechanizmusaira:

Terápia: A terapeuta vagy tanácsadó felkeresése segíthet az egyéneknek abban, hogy feldolgozzák traumáikat. A terapeuta segíthet az egyéneknek megérteni traumáik kiváltó okait, és eszközöket biztosíthat a tünetek kezelésére.

Mindfulness gyakorlatok: Az éber figyelem gyakorlatai, mint például a meditáció, a mélylégzés gyakorlatok és a jóga, segíthetnek az egyéneknek a trauma tüneteinek, például a szorongás és a depresszió kezelésében. Ezek a gyakorlatok segíthetik az egyéneket az öntudat és az érzelmi szabályozás fejlesztésében.

Naplóírás: A tapasztalatok és érzések leírása segíthet az egyéneknek abban, hogy eltávolodjanak kicsit tőlük és könnyebben feldolgozzák traumáikat, és mélyebb megértést alakítsanak ki önmagukról. A naplóírás segíthet a kiváltó okok és minták azonosításában is.

Támogató csoportok: Egy támogató csoporthoz való csatlakozás a közösség érzését és az érvényesítést nyújthatja. Ha sikerül másokkal beszélni, akik hasonló tapasztalatokon mentek keresztül, az segíthet az egyéneknek abban, hogy kevésbé érezzék magukat egyedül, és hasznos megküzdési stratégiákat is tanulhatnak egymástól.

Öngondoskodás: Az olyan öngondoskodási tevékenységekben való részvétel, mint a testmozgás, az egészséges táplálkozás és az elegendő alvás, segíthet az egyéneknek a trauma tüneteinek kezelésében. Az öngondoskodás segíthet az egyéneknek általános jólétük javításában, valamint a stressz és a szorongás érzésének csökkentésében.

Művészet és kreatív kifejezés: Az olyan kreatív tevékenységekben való részvétel, mint a rajzolás, festés és tánc, segíthet abban, hogy biztonságosan és egészségesen fejezzék ki érzelmeiket, és feldolgozzák traumáikat.

A hála gyakorlata: A hála gyakorlása segíthet az egyéneknek abban, hogy fókuszukat a jelen pillanatra és életük pozitív oldalaira helyezzék. Például hálanaplózás keretében.

Ezekhez mind idő kell!

Érdekel, hogyan tudod megteremteni az ehhez szükséges időt még anyaként is? Akkor az Anyatérkép neked szól!

Fontos megjegyezni, hogy ami az egyik embernél bevált, az nem biztos, hogy a másiknál is működik, ezért fontos, hogy megvizsgáljuk a különböző megküzdési mechanizmusokat, és megtaláljuk azt, ami számunkra a legjobban működik. Ezenkívül fontos a különböző megküzdési mechanizmusok kombinálása a jobb és átfogóbb gyógyulási folyamat érdekében.