Gyereknevelés és szülői nézetek

Mi a helyzet akkor, ha pároddal, nem vagytok egy véleményen, ha a gyerekek kötődő/pozitív neveléséről van szó?
Egyáltalán nem egyedi eset, és nem is túl meglepő. Mindenki máshonnan jön,
más mintákat hoz, és még azokban az esetekben is, amikor hasonló nevelési elveket
vall a két szülő, előfordulhat, hogy egyes helyzeteket másként értékelnek.

Először is: szeretném, ha tudnád, ha letetted a voksod a pozitív fegyelmezés és kötődő nevelés mellett, le a kalappal!
Nem kis kihívással nézel szembe, sokszor sem a társadalom, sem a közvetlen környezeted nem nézi jó szemmel, azt amit csinálsz, ezért légy büszke magadra!

Sokkal több bátorság és erő kell ahhoz, hogy gyengéd, mégis határozott legyél, mint azt az emberek gondolják, szóval hadd bátorítsalak és hadd gratuláljak neked kitartást és sok erőt kívánva!

Lássuk milyen problémákba ütközhetsz és mit tehetsz ilyenkor?:

Ne tutujgasd már annyit!

A szülők, nagyszülők és tágabb baráti kör rosszalló pillantásaival még csak-csak megbirkózik az ember, amikor ilyeneket hall:

• Meddig akarod még szeretgetni, ahelyett, hogy megnevelnéd?
• Ha mindent megengedsz neki, csak elkényezteted.
• Jól le kell szidni, hadd tudja hol a helye!
• Én is kaptam apámtól, mégis ember lett belőlem.
• Gondolom te is sorolhatnád a hasonló “gyöngyszemeket”!

De mit tehetsz, ha a partnered is úgy gondolja, ha pozitívan akarsz fegyelmezni és kötődő nevelést akarsz alkalmazni akkor olyan gyerekeket fogsz így nevelni, akik elkényeztetettek nem gondolják, hogy a cselekedeteiknek következményei vannak, és úgy nőnek fel, hogy ők a világegyetem középpontjai.

Három stratégiát szeretnék bemutatni, neked, ezek segíthetnek elsimítani a súrlódásokat, amelyek akkor keletkeznek, amikor Te és partnered két nagyon eltérő szemszögből közelíti meg a gyermeknevelést:

1. A gyereknevelés körében végzett kutatások eredményeivel érvelj!

Ha csak egy mód és lehetőség van rá, ne a személyes véleményeddel védd meg a nevelési döntéseidet. Helyette inkább vedd elő a pozitív fegyelmezés témájában indított kutatások vagy a kötődő nevelés berkein belül keletkezett tudományos írások statisztikáit, eredményeit.

Bármennyire is személyes a téma, ha vélemény áll véleménnyel szemben, akkor abból – bármilyen témában – nehéz jól kijönni, mert a véleményét senki nem szereti valaki más véleményéért megváltoztatni. (Te sem – Én sem)

Így bármennyire is jók a megérzéseid és a nevelési stílus választásod, szinte biztos, hogy nem tudod erről meggyőzni partnered.
Ezért jó, ha a tudományosan igazolt tényekhez ragaszkodsz, mert azokat könnyebb elfogadni – valószínűleg egy részről téged is ezek győztek meg.

Fontos azonban, hogy partnered érdeklődő legyen a témában, és nyitott legyen egy ilyen beszélgetésre.
Ő is ember, a kötődő nevelésből jól tudhatjuk, hogy vannak pillanatok, amikor a gyerekkel sem érdemes beszélni, még túlélő módban van egy vita/kellemetlen helyzet hatására.

Ha sikerrel akarsz járni várd meg, míg párod is érdemben tud rád figyelni, és te sem vagy érzelmektől túlfűtött.

2. Légy kíváncsi a partnered gyereknevelési stratégia választására

Ugyanúgy, ahogy gyermeked viselkedése felé is érdeklődéssel fordulsz, fontos,
hogy kíváncsi legyél társad viselkedésére és szülői filozófiájára is.
Jó eséllyel ő is a gyermekeitek érdekeit tartja szem előtt, végülis valószínűleg mindketten kedves, magabiztos, tehetséges, sikeres gyerekeket szeretnének nevelni.

Ne félj megkérdezni párodat, miért érzi magát bizonytalannak az általad preferált nevelési elvekkel kapcsolatban, esetleg miért ellenzi őket. Mindannyiunknak vannak gyermekkori sebei, és ez is egy lehetőség, hogy jobban megértsétek, és megismerjétek egymást, sőt ezzel azt is demonstrálhatod, hogy mi is a kötődés lényege, a kölcsönös megértés és együtt gondolkodás.

Minél többet tudtok beszélni a gyereknevelés által felmerülő régi saját gyerekkori érzésekről, sérelmekről, annál könnyebben tudjátok kezelni az egymás esetlegesen felmerülő triggereit is. Nálunk ez nagyon bevált. Férjemmel az éles helyzetek után amint lehetséges mindketten elmondjuk, milyen érzések és gondolatok kavarogtak bennünk. milyen gyerekkori nehézségek rémlettek fel, és mi az, ami aggaszt minket a helyzettel kapcsolatban.

Nehéz? Igen. Főleg az elején, de idővel bele lehet jönni.
Időigényes? Naná. De a válás és a gyerekek egyedül nevelése még időigényesebb lenne. Mi inkább erre szakítunk időt, még ha szalad a ház, elmarad a mosás és másnap ételt kell rendelni akkor is.

3. Lásd be, ha hibáztál a gyereknevelés közben

Amikor kötődő és gyengéd nevelési elveket próbálsz alkalmazni – főleg amíg nem vagy a saját határaid meghúzásában elég jártas -, valóban belecsúszhatsz a “túl engedékeny” nevelői szerepbe.
(Én rengetegszer elkövettem ezt a hibát, és a gyerekek minden egyes alkalommal éltek is a kínálkozó lehetőséggel és káosz lett a vége – már sokkal ügyesebb vagyok, egyre ritkulnak az eltaktikázott helyzetek, ezt is meg lehet tanulni)

Beszéljetek arról, hogy kinek mi fér bele. Fogadd el, ha párod másként lát adott eseteket. Még az is lehet, hogy csak téged akar védeni, megkímélni bizonyos helyzetekben.
És az sem baj, ha Te is úgy ítéled meg, hogy legközelebb valamit máshogy akarsz megoldani.

Fontos, hogy meghallgasd partnered aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezelsz bizonyos helyzeteket, mivel így valóban részese a gyermekeitek nevelésének ahelyett, hogy ő lenne a „megakasztója”.
És ha ő old meg szituációkat, te is várd ki, hogy a megfelelő időben és helyen kettesben tudjátok megbeszélni, elemezni a történteket.
A gyerekek előtt ne javítsd ki, ne torkolld le. (Ez később neked is nagyon hasznos, ha a gyerekek azt látják egy lapon vagytok, sokkal kevésbé jut eszükbe kijátszani titeket egymás ellen, és nem mindig Te leszel a megoldó ember.)

Ez egy élethosszig tartó tanulási folyamat mindkettőtöknek.
És hidd el, sokkal kevesebbet ártasz a gyerekeknek és magatoknak is, ha nem ideálisan oldjátok meg a váltás ideje alatt a szituációkat, de egy csónakban eveztek, és hosszú távon közös irányba tudtok haladni, mintha te foggal körömmel ragaszkodsz a tankönyvi megoldásokhoz és emiatt megborul a családi béke.

Ez a ti életetek! Csak az számít, hogy nektek megfeleljen, és senki ne érezze kirekesztve magát, a párod sem.

Őszintén, én hibás vagyok abban, hogy azt gondoltam én csinálom jól, és folyamatosan piszkáltam a férjem amiatt, ahogy a gyerekeket nevelte. De amint a fenti lépéseket sorra végig vettük, és sikerült közelíteni az álláspontunkat, és én is elengedtem apróbb dolgokat, amiket párom nem érzett magáénak és ő is elfogadta az irányt, sokkal kevesebb teher hárul rám, mert most már együtt hordozzuk őket.

És ezt a gyerekek is érzik. Most már nem csak Anya… ANYAAA… AAAAnyaaa… van állandóan, hanem Apa… APAPAPAAAAAA… AAAAAPPPAAAAAAAAAAAA… is bőven felcsendül a házunkban.

És el kell mondjam, ez hatalmas megkönnyebbülés nekem, és hatalmas élmény neki!
A fiainknak pedig sokkal nagyobb biztonság. Ezzel mindenki nyert.

Még úgy is, hogy a rokonok egy része továbbra sem ért velünk egyet XD

Ok, de mikor lesz erre időnk?

Hallom a kérdésed! Anyaként, szülőpárként nagyon nehéz ezt belesűríteni a mindennapokba. Ha szeretnéd tudni, hogyan tudsz minderre időt teremteni, akkor az Anyatérkép önmagadhoz pont neked való! Kattints és nézd meg!

Fontos megjegyeznem! Ez a cikk olyan szülőpárosoknak szól, akik valóban a gyerekek érdekeit akarják csak nem egyezik a nézőpontjuk a nevelést illetően. Egyikőjük sem veszélyezteti a gyermekeket, szándékosan nem árt nekik. Ha ez az eset áll fenn, akkor mit sem érnek a leírt stratégiák, ott szakmai segítség kell, hogy mihamarabb kikerüljön a bántalmazott fél és a gyermekek a kapcsolatból.

Ha ilyen eset áll fent, akkor jó szívvel ajánlom a NANE egyesületet, az ingyenesen hívható anonim segélyvonaluk 06-80-505-101. További elérhetőségük a nevükre kattintva érhető el.