Hisztikezelés 1. – A hiszti gyökerei

A legjobb lenne talán egyszerűen átaludni vagy valahogyan átugrani azt az időszakot, amikor sír, toporzékol, kiabál, tiltakozik, gyermekünk – látszólag minden komolyabb ok nélkül. A hisztikezelés minden szülő számára feladja a leckét.
Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk reagálni a gyermek viselkedésére, érdemes megismerni, hogy mi zajlik le gyermekünkben az adott helyzetben. 

A hisztikezelés az okok megértésével kezdődik

Érzelmeinket kezelni még felnőttkorban sem mindig egyszerű, mit mondjon hát egy kisgyerek, aki épp ismerkedik az érzelmekkel?
A sírás, toporzékolás, kiabálás mind annak a jele lehet, hogy a gyermeket elárasztották az érzelmei, és nincs eszköze ahhoz, hogy a helyén kezelje azokat.

A hisztiben a gyermek idegrendszeri éretlensége is megnyilvánul, ami jelzi, hogy még nem fejlődtek ki az érzelem- és viselkedésszabályozásért felelős területek az agyban (pl: mérlegelés, döntés, gondolkodás, tervezés, együttérzés).

A hiszti során a gyerekek általában többféle érzelmi állapoton mennek át, a megnyugváshoz való eljutáshoz pedig az egyes fázisok megélésére egyaránt szükségük van.
Amennyiben a szülő érti a gyermekében zajló történéseket, könnyebben hozzásegítheti a megnyugváshoz. Amellett, hogy ez megerősíti a szülő és gyermek közötti kapcsolat biztonságát, nagymértékben hozzájárul a gyermek önszabályozásának fejlődéséhez is.

A “csecsemőhisztitől” a dackorszakig

Előfordul, hogy a hétköznapi nyelvben a hisztit a nem valós szükségletből való sírás szinonimájaként használjuk. Így merülhet fel a kérdés, hogy a kisebb, 1 éves vagy annál fiatalabb csecsemő hiszti valóban létezik-e?

A gyermekek első egy évében az agyuk még abban az állapotban van, ahol csak a szükségleteik motiválják őket. Ez az úgynevezett hüllő agy a túlélésért felel. Ha ilyenkor az agyban elindul egy vészjelzés és ezt gyermekünk sírással, “hisztivel” tudatja velünk, akkor valóban szüksége van ránk.

1 éves kor alatt nem tudunk “elrontani”, “elkényeztetni” egy gyereket azzal, hogy válaszolunk az ő jelzéseire. Ilyenkor minden szülői válasz azt erősíti benne, hogy biztonságban van, gondoskodnak róla és rendben van az élet. Nyilván nem törik össze akkor sem lelkileg, ha néha anyának más dolga van, amikor sírásba kezd és csak percek múltán tud neki segíteni, mert mondjuk a tesóval kell addig foglalkozni, vagy anya fürdik. De egy éves kor alatt a sírásra, hisztire érdemes amilyen gyorsan tudunk reagálni.

Az idősebb gyerekeknél már megjelenik az a fajta “hiszti” is, amikor tesztelik a szüleiket, amikor már tudatosan irányírani akarják őket. Ezzel sincsen semmi baj, de ilyenkor már érdemes áttárni egy tudatosabb stratégiára a hisztikezeléssel kapcsolatban. Ez a határállítás művészete!

Mert a dackorszakban megnyilvánuló hiszti mögött is valódi szükséglet húzódik meg. A hiszti az esetek nagy többségében váratlanul jön, így a legtöbb szülőt felkészületlenül éri.
A gyermek fejlődésének állomásaiban jelentős helyet foglal el a dackorszak, ami általában 2 éves kor körül jelenik meg, amikor a gyerek az addig megszokott viselkedéstől eltérően reagál bizonyos helyzetekben.
A legtöbb és leghevesebb hiszti 2-4 éves kor között.

Meddig normális a hiszti?

A gyermeki elme 6-7 éves korra 3 fázison megy keresztül.

Az első az ösztönök szintje, ami kb. 1 éves korig tart. Ilyenkor a gyermekünk még csak a testi, fizikai szükségleteit vagy a magányát akarja, hogy csillapítsuk. ilyenkor az agy legalsó részei fejlődnek ki teljesen, amik a testi funkciókért, a szervezet életben tartásáért felelősek.

Az 1-3 éves kor közötti időszakban jön az első nagy érzelmi kitörések időszaka. A gyermeki agy középső része fejlődik, épül egy újabb szint. Ez a rész az érzéseink megéléséért kezeléséért felel. Ahhoz, hogy gyermekünk megismerje és megértse a saját érzéseit, sok-sok segítségre van szüksége. Ilyenkor számára egy törött pohár miatti megbánás, szomorúság is végzetesen nagy érzésnek bizonyul. A mi nyugalmunk és higgadtságunk az, ami segít neki is hamar túljutni ezen a korszakon.

3-7 éves kor között már elindul az elülső homlok lebeny fejlődése is. Ez már a tudatos gondolkodás és az érzelemszabályozás helye. Itt is normális a hiszti, de itt már egyre árnyaltabbak. Ilyenkor a hazudozás is megjelenik, ami szintén normális jelenség. Van egy nagyon jó módszer arra, hogy ezt kezelni tudjuk. A határszabás és az érzelmek elfogadásának a módszere.

Ha az első 6-7 ávben sikeresen vettük az akadályokat, akkor egy érzelmileg érett és tudatos kisgyermekünk vághat bele az iskolába. De az agy fejlődése ekkor sem áll le. Teljes érettségét 23-25 éves kor körül éri el. És addig még a kamaszkorban egy hatalmas átalakuláson is átesik, ami megint megbolygatja a családi békét.

A hiszti tehát normális, és az is, ha ez minket kiborít, mert azt érezzük nincs rá sem időnk, sem energiánk.

Hogyan kezeljem a hisztiket?

Először is az önnyugtatást, az öngondoskodást kell tökélyre fejlesztened. Tudom, jó lenne egy varázstrükk, ami megoldja majd ezt az egészet, sajnos olyanról nem tudok, ami ne tenné tönkre közben a szülő-gyerek kapcsolatot, mert a pofon elég hatásos módszer, de te pont azért vagy itt, mert máshogy akarod ezt csinálni.

Az a helyzet, hogy a gyerekeket a jó példánkon és a magabiztos határszabáson keresztül tudjuk a legjobban fegyelmezni. Ehhez viszont először magunkban kell rendet teremtenünk.

Az elmúlt pár évemet ennek szenteltem és bár nehéz volt elindulni, de az eredmény magáért beszél. A most 3 és 5 éves fiaim nagyon békések és a hisztijeiket – amik természetesen vannak – határozottan és sikeresen tudjuk kezelni. Pedig egyikük ADHD gyanús, és a másik is felér kettővel.

Ha érdekel, hogyan tudsz az önfejlesztére időt teremteni magadnak, akkor az Anyatérkép önmagadhoz hangoskönyv és a hozzá tartozó ajándék Énidőteremtő videó kurzus neked való! Kattints és nézd meg!